Alcím: Egzisztenciális orientáció a felbomlás korszakában
Kiadás: Persica, Budapest, 2009
ELŐSZÓ: A Meglovagolni a tigrist (1961) Julius Evola legrealistább és legpesszimistább könyve (ő maga szinte ehhez hasonló szavakat használ önéletrajzában, az Il cammino del cinabróban [A cinóberösvény] - 1963), még ha ennek következtében nem is beletörődő, lemondó vagy passzív. Egyben ez Evolának az a könyve, amelyet az általa írt sok egyéb könyv közül leginkább félreértettek és félremagyaráztak: megjelenése óta az olvasók, majd ezt követően - tíz vagy húsz évvel később - azok, akik külső „ ideológiai" elemzés tárgyává tették, a legtöbbször félreértették. A pesszimizmus aspektusával - amely keletkezését illeti - ebben a jegyzetben szállunk szembe; a második aspektust - amely a mű sajátosabban téves értelmezése, dacára éppen a szerző óvatosságának és pontosításának - a Függelékben vizsgáljuk.
A könyv pesszimizmusa és az a felszólítása, hogy „ a tisztán egyéni problémára alkalmazzuk" (ahogyan Evola az Il cammino del cv nabróban kimondja), sokak szemében - már első megjelenésének korszakában, és gyakran ma is - ellentmondásban levőnek tűnik más, előző művekben megadott jelzésekkel, mindenekfelett a Gli uomini e le rovinéval [Emberek és romok] (1953), amelynek lapjain, miután a szerző megmutatta „ elméleti" előfeltételeiket, - hogy úgy mondjuk - „ általános" jelzések voltak. Azonban ennek az ellenkezője igaz.
A képeken látható állapotban.
Jelenlegi ára: 7 500 Ft
Az aukció vége: 2020-08-24 11:41 .
Megjegyzés küldése